Fuss

Ez aztán a rozsda. Pedig a szokásosnál is szárazabb volt a tavasz. Vagy az évek? Mind az ötvenegy? Harminckét nap kihagyásnak, nem…

Bár sok nagyszerű tanárom volt, és a szüleim, nagyszüleim is a tőlük telhető legtöbbet adták nekem, mégis felnőtt fejjel, a saját gyerekeimtől…

Vannak dolgok, amelyekre egy életen át keressük a választ, s végül egyik napról a másikra úgy hullik ölünkbe a megoldás, mint érett…

Úgy döntöttem, beleőszülök a karanténba. Szabad akaratomból és a szó szoros értelmében. Évek óta játszadozom a gondolattal, milyen lenne szabadjára engedni feketéből…

Úgy összefolynak a karantén napjai, hogy már azt sem tudom, mióta nem futok. Két- vagy három hete? Az biztos, hogy egy csütörtök…

A második maratonom nagyszerű eredménye nyomán a motivációmból egy cseppet sem veszítettem a harmadikra készülve. S bár pontosan tudtam, hogy további tizennégy…

Egy héttel ezelőtt kipróbáltam milyen a kertben, a ház körül futkosni. A nagy elhatározásra nemcsak az egyre fenyegetőbb járványhelyzet vitt rá, de…

Az iram a „gyilkos”, nem a táv! Hatalmas kő esett le a szívemről Kárai Kázmér óvó szavaitól. Egy nappal életem második maratonja…

Visszaköltözni a saját hazámba. Ugyan, mi lehetne ennél természetesebb? Akkor is Budapest, azon belül pedig Csepel volt számomra a világ közepe, amikor…

Ezzel a címmel búcsúztam futóblogomtól három évvel ezelőtt. A történetem kerek volt. Úgy éreztem, nincs mit hozzátennem. A csalódott, hétköznapi mártír szerepéből…